Szigetelés segítség

– az egyhéjú (zárt) épületszerkezetekben ( pl a téglafal/homlokzat ) zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű ( EPS vagy XPS ) hőszigetelő anyagokat, amíg 
– a kéthéjú, átszellőztetett épületszerkezetekben ( pl régi fafödém ) nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelőanyagokat célszerű alkalmazni. 

Néhány fontos szempont, megállapítás:

– A hőszigetelő anyagok javasolt alkalmazási területeinek meghatározásánál tűzvédelmi szempont, hogy a kéthéjú, légréteges szerkezetbe a könnyebb tűzterjedés miatt csak nem éghető szigetelőanyag építhető be. 
– Az épületek hőszigetelése során célszerű minél kevesebb hőszigetelőanyag-fajtát alkalmazni, de a fajtán belül többféle típus is alkalmazható, az igénybevételeknek megfelelően. Így áttekinthetővé válik az épület hőszigetelő rendszere, megkönnyíthető mind a tervező, mind a kivitelező és a műszaki ellenőr munkája is. Az előző pontok alapján sorra vesszük, hogy a különböző épületszerkezetekhez milyen hőszigetelő anyagok javasoltak. 

Lábazat hőszigetelése.

Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zártcellás, fagyálló extrudált polisztirol hőszigetelő lapok (XPS) illetve formahabosított expandált hőszigetelő lap alkalmazható. Ezek a hőszigetelő anyagok általában színükben eltérnek a nem fagyálló, fehér színű  (EPS) hőszigetelő lapoktól. Lehetnek kék, rózsaszín, sárga, zöld színűek.

Talajon fekvő padló hőszigetelése.

Csak a megfelelő nyomószilárdságú, expandált polisztirol hőszigetelés (EPS), illetve extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) hőszigetelő anyagok beépítése javasolt. Jelölésük. EPS 100, EPS 150, EPS 200. Minél nagyobb a jelölésben a szám annál keményebb és terhelhetőbb a lap. 

Táblaméret: 50 cm × 100 cm (0,5 m2/tábla)

Pincefal szigetelése.

Itt nem csak a hőszigetelésre kell koncentrálni. Elsősorban olyan anyagok javasoltak a pincefalak külső oldali hőszigetelésére, amelyek a talajnedvesség elleni szigetelés mechanikai védelmét is ellátják. Ezek a zárt cellaszerkezetű extrudált hőszigetelő lapok (XPS). Az XPS lap anyaga ostyás felületű, egyenes élképzésű extrudált polisztirol (XPS)

Pincefödém hőszigetelése.

Alápincézett épületeknél gyakran panaszkodnak a hideg padlókra. Mivel a pincéket a legtöbb esetben nem fűtik, hőszigetelés nélkül a földszinti padló felülete hideg lesz.  Ez nem csak energiaveszteség szempontjából kedvezőtlen, de mivel az emberi test folyamatosan itt van a legközelebb a határoló szerkezethez, hőérzeti problémákhoz is vezethet – vagyis fázni fog  lábunk. Az esetleges penészesedés kockázatáról már nem is kell beszélni. Célszerű még az építés során a födémszerkezetbe elhelyezett terhelhető hőszigeteléssel megoldani ezt.

Hőszigetelésként a pincefödém alsó oldalán ( tehát a pince mennyezeten ) vakolható expandált hőszigetelő polisztirolhab (EPS), vagy szerelhető, üvegfátyollal társított kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés beépítése javasolt. Ilyen kasírozott anyag például a Rockwool FIXROCK FB1 kőzetgyapot. A födém felső oldali, ( most már a szobában vagyunk ) esetleges lépéshanggátló hőszigetelés úsztató rétegének hőszigetelő képességét a pincefödém hőátbocsátási tényezőjének számításánál célszerű figyelembe venni. 

Homlokzati fal utólagos hőszigetelése.

Ha a falazóelem önmagában is a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű, akkor a falazatot külön már nem kötelező hőszigetelni de azért célszerű. A falazat homogén hőszigetelő képességét elősegítheti a hőszigetelő falazóhabarcs vagy a méretpontos falazóelemek használata, amit habarcs helyett lényegesen vékonyabb ragasztóval lehet összeilleszteni. Az önmagukban nem megfelelő hőszigetelő képességű falak esetében jelentős javulás érhető el vakolt vagy burkolt hőszigetelő anyagok alkalmazásával.

A vakolt EPS rendszer illetve a páraáteresztő, vakolt kőzetgyapot valamennyi falazati anyagnál alkalmazható. 
Átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatok vázszerkezete között a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazható. Az előtétfalas homlokzatkialakítás mind az átszellőztetett hőszigetelés, mind az átszellőztetett légréteges megoldásban, téli nyári időszakban egyaránt rendkívül kedvező megoldást nyújt. 

Kőzetgyapot vagy polisztirol szigetelés legyen ?

„Lélegző falak” – Ilyen nincsen. Ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói.  Kiderült, hogy a „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás).

A pára – ez fizikai tény – diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben „irányítani” lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán. Akármit is mondanak e témában az egészen biztos, hogy a “lélegzés” helyett a párát szellőztetéssel mint rendszer vagy csak mint egy jó szokás tudjuk a leghatékonyabban eltávolítani. 

Hőhidak elleni szigetelés.

Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek hőszigetelésére XPS  vagy a EPS hőszigetelés a megfelelő anyag, ráadásul a polisztirol gyöngy zsaluzatba helyezhető és vakolható. Üregeknél, hézagoknál a hőszigetelő anyagokkal szemben követelmény a jó térkitöltő képesség. 

Lapostető szigetelés.

Tetőfelújításoknál elsősorban a kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása javasolt, mivel a nyitott szálszerkezet kiegyenlíti a nedves rétegekben keletkező páranyomást. Kéthéjú tetőszerkezeteknél az átszellőző légréteg miatt az átszellőztethető kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása indokolt. Ez esetben a lépésállóság nem követelmény. 

Egyenes rétegrendű lapostetők hőszigetelésére a lépésálló üveggyapot hőszigetelés, kőzetgyapot hőszigetelés vagy az expandált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható. 
Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelésére kizárólag egy rétegben fektetett extrudált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható. 

Az egyhéjú tetőszerkezeteknél használt anyagokkal szemben nemcsak a hőszigetelő képesség fontos követelmény, hanem a lépésállóság is. A lejtésbe vágott expandált polisztirolhab hőszigetelés és a kőzetgyapot hőszigetelés is jó választás. Eltérő terhelésnek és igénybevételnek kell megfelelniük a nem járható és a hasznosított lapostetők (terasztetők, zöldtetők, parkolótetők) esetében alkalmazott hőszigetelő anyagoknak, ezért a megfelelő nyomószilárdságú anyag kiválasztása követelmény. 

Magastető hőszigetelés.

A padlásfödémen alkalmazott hőszigetelő anyag fajtáját és típusát alapvetően meghatározza a födém anyaga (fafödém vagy szilikátbázisú), illetve hogy a padlás járható vagy sem. Fafödémeken tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazáró jellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni! Nem járható padlásfödémek esetén a kőzet- vagy üveggyapot filc hőszigetelés beépítése páraáteresztő póruszáró fóliával letakarva javasolt. Kitűnő választás a Rockwool kőzetgyapot vagy az URSA üveggyapot szigetelőanyagok.

ROCKWOOL SZIGETELŐANYAGOK ITT  –  URSA SZIGETELŐANYAGOK ITT

Tetőtér-beépítés esetén a ferde szerkezet a következőképpen hőszigetelhető: 
– A szarufák feletti hőszigetelésre csak speciális, nagy nyomószilárdságú poliuretánhab szigetelés, extrudált polisztirolhab szigetelés vagy kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazható. 
– A szarufák közötti hőszigetelés esetén általánosan elterjedt volt a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés felette pedig az átszellőztetett légréteg.

Ma már a szarufák közeit kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel kitöltik, és a szarufa alsó síkján, a vízszintes váz között már második réteg kőzetgyapot, vagy üveggyapot hőszigetelés is készül. A hőszigetelés felső síkján páraáteresztő, póruszáró réteget építenek be, amíg a belső oldali hőszigetelés alsó síkján helyezkedik el a párazáró réteg.