Szigetelés segítség.
Kőzetgyapot? Üveggyapot? Polisztirol? Fehér vagy grafitos – szürke? Zárt cellás? Légáteresztő? 10 vagy 20 cm vastag? Milyen szigetelőanyagot és milyen vastagságban használjak, mit hova rakjak? Ebben próbálunk segíteni. Telefonszámunk, telephelyeink címe és ajánlatkérő modul a lap alján.
Szigetelés segítség
Fontos tudni a hőszigetelésekkel kapcsolatban, hogy télen megvéd minket a kinti hideg levegőtől, viszont nyáron is van segítségünkre van, ugyanis ekkor a meleg levegőt nem engedi be a házba. Azonban a szigetelőanyagok és a szigeteléssel kapcsolatos technológiák, illetve kivitelezések is folyamatosan átalakultak.
Hová – milyen típusú legyen a hőszigetelést tegyünk?
– az egyhéjú (zárt) épületszerkezetekben ( pl a téglafal/homlokzat ) zárt pórusú, zárt cellaszerkezetű ( EPS vagy XPS ) hőszigetelő anyagokat, amíg
– a kéthéjú, átszellőztetett épületszerkezetekben ( pl régi fafödém ) nyitott szálszerkezetű, átszellőztethető kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelőanyagokat célszerű alkalmazni.
Néhány fontos szempont, megállapítás:
– A hőszigetelő anyagok javasolt alkalmazási területeinek meghatározásánál tűzvédelmi szempont, hogy a kéthéjú, légréteges szerkezetbe a könnyebb tűzterjedés miatt csak nem éghető szigetelőanyag építhető be.
– Az épületek hőszigetelése során célszerű minél kevesebb hőszigetelőanyag-fajtát alkalmazni, de a fajtán belül többféle típus is alkalmazható, az igénybevételeknek megfelelően. Így áttekinthetővé válik az épület hőszigetelő rendszere, megkönnyíthető mind a tervező, mind a kivitelező és a műszaki ellenőr munkája is. Az előző pontok alapján sorra vesszük, hogy a különböző épületszerkezetekhez milyen hőszigetelő anyagok javasoltak.
Lábazat hőszigetelése.
Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zártcellás, fagyálló extrudált polisztirol hőszigetelő lapok (XPS) illetve formahabosított expandált hőszigetelő lap alkalmazható. Ezek a hőszigetelő anyagok általában színükben eltérnek a nem fagyálló, fehér színű (EPS) hőszigetelő lapoktól. Lehetnek kék, rózsaszín, sárga, zöld színűek.
Talajon fekvő padló hőszigetelése.
Csak a megfelelő nyomószilárdságú, expandált polisztirol hőszigetelés (EPS), illetve extrudált polisztirolhab hőszigetelés (XPS) hőszigetelő anyagok beépítése javasolt. Jelölésük. EPS 100, EPS 150, EPS 200. Minél nagyobb a jelölésben a szám annál keményebb és terhelhetőbb a lap.
Táblaméret: 50 cm × 100 cm (0,5 m2/tábla)
Pincefal szigetelése.
Itt nem csak a hőszigetelésre kell koncentrálni. Elsősorban olyan anyagok javasoltak a pincefalak külső oldali hőszigetelésére, amelyek a talajnedvesség elleni szigetelés mechanikai védelmét is ellátják. Ezek a zárt cellaszerkezetű extrudált hőszigetelő lapok (XPS). Az XPS lap anyaga ostyás felületű, egyenes élképzésű extrudált polisztirol (XPS)
– 0,034 W/mK (20 mm – 40 mm);
– 0,035 W/mK (50 mm felett)
Pincefödém hőszigetelése.
Alápincézett épületeknél gyakran panaszkodnak a hideg padlókra. Mivel a pincéket a legtöbb esetben nem fűtik, hőszigetelés nélkül a földszinti padló felülete hideg lesz. Ez nem csak energiaveszteség szempontjából kedvezőtlen, de mivel az emberi test folyamatosan itt van a legközelebb a határoló szerkezethez, hőérzeti problémákhoz is vezethet – vagyis fázni fog lábunk. Az esetleges penészesedés kockázatáról már nem is kell beszélni. Célszerű még az építés során a födémszerkezetbe elhelyezett terhelhető hőszigeteléssel megoldani ezt.
Hőszigetelésként a pincefödém alsó oldalán ( tehát a pince mennyezeten ) vakolható expandált hőszigetelő polisztirolhab (EPS), vagy szerelhető, üvegfátyollal társított kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés beépítése javasolt. Ilyen kasírozott anyag például a Rockwool FIXROCK FB1 kőzetgyapot. A födém felső oldali, ( most már a szobában vagyunk ) esetleges lépéshanggátló hőszigetelés úsztató rétegének hőszigetelő képességét a pincefödém hőátbocsátási tényezőjének számításánál célszerű figyelembe venni.
Homlokzati fal utólagos hőszigetelése.
Ha a falazóelem önmagában is a szabványnak megfelelő hőszigetelő képességű, akkor a falazatot külön már nem kötelező hőszigetelni de azért célszerű. A falazat homogén hőszigetelő képességét elősegítheti a hőszigetelő falazóhabarcs vagy a méretpontos falazóelemek használata, amit habarcs helyett lényegesen vékonyabb ragasztóval lehet összeilleszteni. Az önmagukban nem megfelelő hőszigetelő képességű falak esetében jelentős javulás érhető el vakolt vagy burkolt hőszigetelő anyagok alkalmazásával. A vakolt EPS rendszer illetve a páraáteresztő, vakolt kőzetgyapot valamennyi falazati anyagnál alkalmazható.
Átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatok vázszerkezete között a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazható. Az előtétfalas homlokzatkialakítás mind az átszellőztetett hőszigetelés, mind az átszellőztetett légréteges megoldásban, téli nyári időszakban egyaránt rendkívül kedvező megoldást nyújt.
Kőzetgyapot vagy polisztirol szigetelés legyen ?
„Lélegző falak” – Ilyen nincsen. Ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói. Kiderült, hogy a „fal lélegzésén” azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). A pára – ez fizikai tény – diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben „irányítani” lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán. Akármit is mondanak e témában az egészen biztos, hogy a “lélegzés” helyett a párát szellőztetéssel mint rendszer vagy csak mint egy jó szokás tudjuk a leghatékonyabban eltávolítani.
Hőhidak elleni szigetelés.
Koszorúk, nyílásáthidalók, vasbeton pillérek hőszigetelésére XPS vagy a EPS hőszigetelés a megfelelő anyag, ráadásul a polisztirol gyöngy zsaluzatba helyezhető és vakolható. Üregeknél, hézagoknál a hőszigetelő anyagokkal szemben követelmény a jó térkitöltő képesség.
Lapostető szigetelés.
Tetőfelújításoknál elsősorban a kőzet vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása javasolt, mivel a nyitott szálszerkezet kiegyenlíti a nedves rétegekben keletkező páranyomást. Kéthéjú tetőszerkezeteknél az átszellőző légréteg miatt az átszellőztethető kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelés alkalmazása indokolt. Ez esetben a lépésállóság nem követelmény.
Egyenes rétegrendű lapostetők hőszigetelésére a lépésálló üveggyapot hőszigetelés, kőzetgyapot hőszigetelés vagy az expandált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható.
Fordított rétegrendű lapostetők hőszigetelésére kizárólag egy rétegben fektetett extrudált polisztirolhab hőszigetelés alkalmazható.
Az egyhéjú tetőszerkezeteknél használt anyagokkal szemben nemcsak a hőszigetelő képesség fontos követelmény, hanem a lépésállóság is. A lejtésbe vágott expandált polisztirolhab hőszigetelés és a kőzetgyapot hőszigetelés is jó választás. Eltérő terhelésnek és igénybevételnek kell megfelelniük a nem járható és a hasznosított lapostetők (terasztetők, zöldtetők, parkolótetők) esetében alkalmazott hőszigetelő anyagoknak, ezért a megfelelő nyomószilárdságú anyag kiválasztása követelmény.
Magastető hőszigetelés.
A padlásfödémen alkalmazott hőszigetelő anyag fajtáját és típusát alapvetően meghatározza a födém anyaga (fafödém vagy szilikátbázisú), illetve hogy a padlás járható vagy sem. Fafödémeken tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazáró jellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni! Nem járható padlásfödémek esetén a kőzet- vagy üveggyapot filc hőszigetelés beépítése páraáteresztő póruszáró fóliával letakarva javasolt. Kitűnő választás a Rockwool kőzetgyapot vagy az URSA üveggyapot szigetelőanyagok.
ROCKWOOL SZIGETELŐANYAGOK ITT – URSA SZIGETELŐANYAGOK ITT
Tetőtér-beépítés esetén a ferde szerkezet a következőképpen hőszigetelhető:
– A szarufák feletti hőszigetelésre csak speciális, nagy nyomószilárdságú poliuretánhab szigetelés, extrudált polisztirolhab szigetelés vagy kőzetgyapot hőszigetelés alkalmazható.
– A szarufák közötti hőszigetelés esetén általánosan elterjedt volt a kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés felette pedig az átszellőztetett légréteg. Ma már a szarufák közeit kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel kitöltik, és a szarufa alsó síkján, a vízszintes váz között már második réteg kőzetgyapot, vagy üveggyapot hőszigetelés is készül. A hőszigetelés felső síkján páraáteresztő, póruszáró réteget építenek be, amíg a belső oldali hőszigetelés alsó síkján helyezkedik el a párazáró réteg.
