Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága?

 

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagságaati hőszigetelés

 

Úgy tudunk segíteni a homlokzat vastagság kiválasztásában, hogy megosztjuk az elmúlt évek forgalom változásait Önökkel. Természetesen ki kell kérniük a választott kivitelezőtől a véleményét  a falazatról, illetve érdemes hőtechnikai mérést is végeztetni, hogy megtudják hol alakulhatnak ki hőhidak. Jó döntést csak így tudnak hozni. A honlapok leírásai csak iránymutatásra jók. Egyeztessen a kivitelezővel, tervezővel a fal típusáról, vastagságról. 

Lassú de folyamatos emelkedést tapasztalunk a homlokzati szigetelés vastagság vásárlásban. Néhány évvel ezelőtt még a 6 – 8 cm-es polisztirol rendszer volt az átlagos de ez a vastagság 2017-ben már megduplázódott, tavaly a 10 – 14 cm lett.  

A homlokzat rendszerek megoszlása is változott.

Mára a vásárlások 60 % – a polisztirol, 40 % – a kőzetgyapot. Nem is olyan régen még a polisztirol rendszerek sokkal népszerűbbek voltak az áruk miatt. Elmozdulás mutatkozik a környezet tudatosság és a szakmaiság felé és inkább fizetnek többet egy kőzetgyapot rendszerért amivel megnyerik a hangszigetelést és tűzvédelmet is és azt, hogy a homlokzat rendszer lélegző lehet. Hiába drágább a kőzetgyapot rendszer de ez mutatkozik a helyes útnak. 

A legnépszerűbb polisztirol rendszerek a Nikecell/BACHL,  Kingstone, Baumit, LB-Knauf, Mapei gyártók termékei, melyek saját gyártású polisztirolt, vagy BACHL (régi nevén Nikecell), illetve Austrotherm gyártmányú szigetelést tartalmaznak. Kőzetgyapot vonatkozásában a Rockwool Frontrock Max E a sláger, és szorosan mellette ott található a Knauf-Insulation kőzetgyapot homlokzat rendszere is. Homlokzati hőszigetelést mindig rendszerben érdemes beépíteni, és javasolt elkerülni a különböző összeválogatott elemek használatát.

 

Homlokzat típusaFontosabb jellemzők2015-ös átlagos vastagság 2017-ös átlagos vastagság 2017-ös átlagos vastagság
Kőzetgyapot rendszer.Természetes anyagból, tűzgátló és hangszigetelő is, Jó hőszigetelő 8 cm12 cm15 cm
Polisztirol rendszerOlcsó, jó hőszigetelő10 cm12 cm16 cm

 

Gipszkarton, szigetelőanyag és kazettás álmennyezet anyagok raktárainkban. Hívjon és azonnal segítünk egy gyors készlet ellenőrzéssel vagy árajánlattal. Budapest 9. és 4. kerület. Vidéki telephelyeink: Szeged, Pécs, Székesfehérvár, Miskolc, Keszthely, Nyíregyháza, Győr és Kecskemét. 

Budapesti központi raktárcímtelefonszámemail cím
Budapest 16. kerületNagyicce sor 4+36 30 297 1733info@prowallz.hu
 

 

Szigetelés áruházainkban rengeteg anyaggal és valós raktárkészlettel várjuk Önöket!

Termékeink: szigetelőanyagok hő, hang, vízszigetelés, homlokzati hőszigetelő rendszerek és vakolatok, gipszkarton és kazettás álmennyezeti rendszerek. Hanggátló, tűzgátló, normál, impregnált, hajlítható, akusztikai gipszkartonok, reviziós ajtók, tűzgátló ajtók, ytong, OSB lapok, kenhető és bitumenes vízszigetelő anyagok.

Kőzetgyapot és üveggyapot szigetelőanyagok gipszkarton falba hangszigetelésnek, tetőtérbe hőszigetelésként, beton alá lépés és kopogás csillapításra, homlokzatra, könnyűszerkezetes faházhoz, pincékhez. 

 

Gipszkarton árak ITT – Szigetelőanyag árak ITT – Kazettás álmennyezet árak ITT

 

 

Rockwool frontrock MaxE, Knauf Nobasil és Paroc/Isoroc kőzetgyapot homlokzat rendszerek, Austrotherm, Knauf, Kingstone és Graymix EPS polisztirol homlokzati rendszerek homlokzati szigetelőanyagok rendelhetők nálunk.  

NAGYON FONTOS! Bárhonnan is kérnek homlokzati rendszer árajánlatot a pontos árajánlatot adáshoz szükség van 2 kiegészítő felmérésére amit csak Önök tudnak felmérni. Hálós élvédő és indítóprofil. A hálós élvédőre szükség van az ajtók, ablakok, sarkok élvédőzéséhez míg az indítóprofil valójában a ház kerülete. Ez választja el a lábazatot és a homlokzatot. Amennyiben a lábazat nem lesz egy szintben a homlokzattal akkor azt is jelölje az ajánlatkérésében.

Érzékeny és “rafinált” a ragasztó mennyisége egy árajánlat adásnál. Szinte mindenki alul kalkulálja a ragasztót mert ebben a rendszerben is az “apró betűs részben” van minden. Nem olcsó rendszer anyag így ezzel a trükkel eladhatóvá válik a rendszer egésze. Igen ám de így a ragasztó biztosan nem lesz elég. Ha nálunk árajánlatot kér abban biztos lehet, hogy a gyári előírásoknak megfelelően lesz a ragasztó is kiajánlva. Ezt még megcifrázhatjuk azzal is, hogy kérje ki “kezelőorvosa és gyógyszerésze” KIVITELEZŐJE véleményét a falazatról is.

 

Töltse ki az űrlapot és küldjük az árajánlatot!

Árajánlatkérő adatai



Homlokzatra vontakozó adatok


(a lábazat nélkül, lábazati adatok lejjebb)

További adatok (lábazat és élvédők)

A további kiegészítő információk szintén szükségesek a homlokzati hőszigetelési igény felméréséhez, mert ezek nem határozhatók meg automatikusan a felület mennyiségéből.


Lábazatra vonatkozó adatok



Élvédőkre vontakozó adatok


(A ház kerülete méterben)
(A homlokzati felület összes éleinek a hossza - falfelületek élei, ablakok, ajtók, stb. éleinek összege)

 

KŐZETGYAPOT ÉS POLISZTIROL HOMLOKZATI HŐSZIGETELÉSEK. 

 

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága?

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága?

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága?

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága?

 

 Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága?

 

A homlokzati szigetelés vastagsága hazánkban az eladásaink – vásárlói szokások alapján 10 – 16 cm között van. Egy átlagos családi ház esetében a fűtési költség a kétharmadát teszi ki az összes energiának. Így a rezsiköltségek főként a hőszigetelés révén csökkenthetők. Ezért lenne fontos a hőszigetelés pályázati támogatása, állapítják meg a hazai szigetelőanyag gyártók szakértői. Az Eurima adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága elmarad a környező országokétól, itthon ugyanis az átlagos homlokzati hőszigetelés vastagsága 80–90 mm volt az elmúlt években, amíg például Szlovákiában 100–120, Lengyelországban 150 mm vastagságú anyaggal hőszigetelik az épületeket. Miközben a környező országokhoz hasonlítva hazánkban a legnagyobb a gáz ára. Norvégia, Finnország és Svédország vezetnek a családi házakon alkalmazott szigetelőanyag vastagság tekintetében Európában, Ők 150 – 200 mm-es homlokzati hőszigetelő rendszereket tesznek fel házukra.

 

A homlokzati szigetelés vastagsága a skandináv országokban – annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb –, néha 200 mm-nél is vastagabb szigetelést használnak, így fűtésszámlájuk akár 45–50 százalékkal is alacsonyabb lehet a hazaiakénál. A homlokzati hőszigetelő rendszer gyártók statisztikái szerint, szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről.

Az önmagában nem meglepő, hogy a kelet-közép-európai országok az alkalmazott szigetelés vastagságát tekintve lemaradnak a környezet- és energiatudatosabb országokhoz képest, az azonban elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtó. Azért történt elmozdulás az elmúlt években, köszönhetően a stabilabb gazdasági mutatóknak. A bankrendszer összedőlése óta összespórolt pénzek előkerülnek és a tudatos vásárlók hőszigetelésbe fektetik. 

Ország A homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága (mm)
Norvégia 215
Finnország 210
Svédország 210
Németország 120
Ausztria 120
Lengyelország 150
Románia 120
Szlovákia 100-120
Magyarország 80-90


„Az átlagos magyar otthon energiahatékonyságát tekintve a legfontosabb feladat a legtöbb hőt elvesztő falak és födémek megfelelő hőszigetelése.
 A hőszigetelés a ház árának átlagosan mindössze 1 százalékát teszi ki, mégis ezzel a fűtésszámla akár 60–70 százalékkal csökkenthető. Annak ellenére, hogy a magyar családi házakon alkalmazott szigetelés vastagsága nő, energiahatékonyság tekintetében is szemléletváltozásra lenne szükség” – tette hozzá a szakember.

Megfelelő vastagságú szigetelés alkalmazására hazánkban különösen nagy szükség lenne, hiszen a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt épület 3–4-szer több energiát használ el feleslegesen, miközben a fűtésre általában használt gáz ára a környező országokhoz viszonyítva a legmagasabb, tehát az energiaszegénység Magyarországon a legnagyobb.

Itthon egy MJ gáz ára 3,5 forint körül mozog, amíg ugyanennyi gáz Szlovákiában például 2,7 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy a magyar családoknak – átlagosan 2 ezer m3-es éves gázfogyasztást és 34 MJ/m3 fűtőértéket alapul véve – évente akár 40 ezer forinttal is többet kell fűtésre fordítania, mint egy szlovákiainak.

 

A hőszigetelés bizonyítottan az egyik leggyorsabban megtérülő befektetés.  

A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően, a mai energiaárak mellett – átlagosan 2–4 év alatt megtérül, hosszabb távon pedig – 30 év alatt – minden szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára. A gyártók-kivitelezők vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energiamegtakarítást hoz.

Mindemellett a hőszigetelés pályázati támogatása mellett szól, hogy az átlagos, 100 négyzetméteres, a 60-as, 70-es években épült, energiafaló családi ház 900 ezer forintból teljes egészében hőszigetelhető.

 

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága? – VASTAGON MEGÉRI!!

A homlokzati szigetelés vastagsága. 

Míg a mai magyar építési gyakorlatban az 5-8 cm vastag hőszigetelés az általános, addig a legtöbb európai országban már ma is jóval előttünk járnak. A szomszédos Ausztriában például 10-12 cm, Szlovákiában pedig 10 cm a homlokzati hőszigetelés energiatakarékossággal kapcsolatos előírásokat kielégítő minimális vastagsága. A fűtési költségekkel takarékoskodni kívánók számára Magyarországon is a ma járatosnál lényegesen vastagabb, a táblázatban megadott hőszigetelés vastagságokat célszerű alkalmazni. Vizsgáljuk meg, miért?

 

A homlokzati szigetelés vastagsága.

Jelentős többlet-megtakarítás érhető el. A számításokat a példaként választott, átlagos falfelületű, gyenge hőszigetelő képességű falazóanyagból (pl. B30) készült családi házra elvégezve a táblázatban látható eredményt kapjuk.

EPS 80 vastagsága (cm) U (W/m2K) Gázfogyasztás 1 m2 homlokzati felületre vetítve (m3) Többletmegtakarítás
Gáz (m3) % Ft/év
6 0,45 4,5
8 0,37 3,7 120 16 14,784
10 0,31 3,1 210 31 25,872
12 0,27 2,7 270 40 33,264

 

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága? – Mikor térül meg a plusz hőszigetelés?

Bár a hőszigetelésnek komoly, pénzben nem mérhető előnyei is vannak, mégis, mindig felmerül a kérdés: mikor térül ez meg nekem? Ez most egyszerűen meghatározható. A 2, 4, illetve 6 cm plusz hőszigetelés költségét a mai általános kereskedői árak alapján számoltuk. Mivel a hőszigetelő rendszer költségeinek döntő többsége – ragasztótapasz, üvegháló, alapozó, vakolat, állványozás, kivitelezés – a hőszigetelés vastagságától független, a megtérülési idő számításánál csak a plusz hőszigetelés költségeivel kell kalkulálnunk. (Lásd táblázat)

EPS 80 vastagsága (cm) Töbletköltség  (kb. Ft)* Többletmegtakarítás (kb. Ft/év)* Megtérülés (év)*
8 36000 14784 2,4
10 72000 25872 2,8
12 108000 33264 3,2

  

A homlokzati szigetelés vastagsága. Átlagos méretű családi ház, 150 m2 falfelület esetén:

A táblázatból jól látható tehát; a plusz hőszigetelés igen rövid idő – 2-3 év – alatt megtérül! Egy jó minőségű anyagokból, jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer 25-30 évig is szolgálja a ház lakóit. A megtérülés éveit követően tehát a plusz hőszigetelés tiszta hasznot – 12 cm vastagság esetén 33.000 Ft-ot – termel minden fűtési szezonban.

A vastag hőszigetelés további előnye, hogy segít a klímaproblémák megoldásában.

 

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága? – Klíma először: nem kell a lakásba klíma

A vastag hőszigetelés segít abban is, hogy kánikulában se melegedjen fel a lakás az elviselhetetlenségig. Az esti szellőztetéssel energia-befektetés nélkül lehet a hőmérsékletet a normális szintre csökkenteni. Elmaradhat a klímaberendezések vásárlásának, beszerelésének a költsége, és nem fogyasztunk mértéktelen mennyiségű elektromos áramot sem.
Ha mégis klímaberendezés alkalmazása mellett döntenénk, a hőszigetelés jelentősen javítja az üzemeltetés gazdaságosságát. Tudni kell, hogy a hideg energia háromszor olyan drága, mint a meleg energia, vagyis az, hogy nyáron a lakás hőmérsékletét egy fokkal csökkentsük, háromszor annyiba kerül, mint az, hogy télen egy fokkal növeljük azt. A hőszigetelés tehát megéri a klímával rendelkezőknek is.

 

Hány centiméter legyen a homlokzati szigetelés vastagsága? – Klíma másodszor: jobb lesz a lakásban a klíma

A vastag hőszigetelésnek további előnye, hogy télen a falak belső hőmérséklete jelentősen magasabb lesz, mint szigetelés nélkül. Például a szigeteletlen B30-as fal belső hőmérséklete egy hideg téli napon nem több, mint 13 °C, míg ugyanez a fal szigetelve legalább 18,5 °C (20 °C-os belső léghőmérséklet mellett). A hideg falak nem csak penészesedést, légúti és reumás megbetegedéseket eredményezhetnek, hanem a kiküszöbölésükre egyedül alkalmas megoldás – intenzívebb fűtés- többletköltséget is okoz. A vastag hőszigetelés tehát a gazdaságos üzemeltetés mellett az egészségünk szempontjából is megéri.

 

Klíma harmadszor: a klímaváltozás ellen

A globális felmelegedés a CO2 és más, üvegházhatású gázok kibocsátása következtében sokkal erősebben jelentkezik majd az elkövetkezendő években, mint ahogy várnánk. A levegő széndioxid tartalma az elmúlt 200 évben több, mint egyharmadával növekedett. Segíteni azzal tudunk, hogy kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, ennek érdekében hőszigeteléssel csökkentjük a legnagyobb energiafogyasztók, az épületek energiaigényét. A jól szigetelt ház fűtéséhez szükséges energia előállítása során évi 2,2 tonna széndioxid keletkezik, míg a szigeteletlen ház fűtése következtében több, mint 8 tonna kerül a levegőbe. A vastag hőszigeteléssel tehát a következő nemzedék javára fektetünk be.

 

 

 

Hozzászólások lezárva.